targoncaalkatresz.com

A targonca elnevezés nagyon régi, még a mai szóhasználattal targoncának aposztrofált berendezések, gépek talán gondolatban sem léteztek. Ezt a magyar elnevezést az emberi erővel tolt vagy vont, úgynevezett saroglyás egy- vagy kétkerekű talicskákra használták. Érdekes, hogy magyarul egy ilyen sajátos és régi elnevezésünk van, míg a legtöbb nyelven csak villás emelő vagy mozgató az eszköz megnevezése.

Nem csodálkozhatunk, hogy a mai targonca kialakulása ezeknek a járműveknek a fejlesztgetéséből alakult ki és az emberi leleményesség fontos eredménye.
Az őstargoncák ezeknek az emberi erővel működtetett szállítóeszközök gépesítésével alakultak ki. A kézzel irányított, húzott vagy tolt eszközök immár gépi erővel haladtak, így kézenfekvő volt az is, hogy a kezelőjük is a „gépen „ utazzon, és azt onnan irányítsa, kormányozza azt.
Érdekesség hogy ma is vannak emelőgépek, ami után a kezelő gyalogol vagy az utazólapon áll.

Először még híre sem volt az emelésre képes targoncáknak, csak szállításra voltak alkalmasak ezek az eszközök.
A gépi erő nélküli targoncákhoz hasonlóan, vagy elöl, mint a vontatott taligáknál, vagy hátul mint a tolással haladó taligáknál, de álló helyzetben irányította a vezető az első gépi hajtású targoncákat.

Természetesen, mint az első közúti járművek, a targoncák is elektromosan működtek – gépkocsik működtek gőzhajtással is, de ilyen targoncáról nem készült feljegyzés.

A legelső emelésre alkalmas targoncák, homlokvillás targoncák irányítását is hasonlóan oldották meg, mint az autókét. Itt még áll a vezető, de már kézzel kormányozza a gépet, egy kar elfordításával vagy az utazólapon a testsúlyának áthelyezésével, rudazaton keresztül.

A fejlődés, mint minden járműnél megindult és érdekesebbnél érdekesebb megoldások alakultak ki.

Ilyen például az első robbanómotoros targonca kormányzása. A jármű két hátsó kereke hajtotta a gépet és az első három kerékből a középsőt kormányozta a vezető. A másik kettő önbeálló, szakzsargonnal „bohóckerék” volt. A vezető ült a targoncán és egy kormánykerék elforgatásával irányította az eszközt, közvetlenül, mint a rollert vagy a háromkerekű gyermekkerékpárt.

Ettől kezdve megindult a targoncák sokoldalú alkalmazása és fejlődése.

A legnagyobb targoncacsoport a vezetőüléses villástargoncák csoportja. Üzemmód szerint a targoncáknak két főcsoportja van, robbanómotoros és elektromos.

Kormányzás módja szerint a következő csoportokat különböztetjük meg:
Egy kormányzott tengelyű
– háromtámaszú
– négytámaszú

Több kormányzott tengelyű
– háromtámaszú négyutas
– négytámaszú négyutas

Különleges kormányzású
– derékbancsukló
– mindenirányú (omni-direction)

Az alkalmazott kormányzási módot az alkalmazási terület határozza meg elsősorban. Ami az adott területre való alkalmasságot meghatározza, az köznyelven a fordulékonyság, logisztikai-szakmai fogalom szerint fordulási sugár. A villástargoncák kormányzása a közúti járműiparból átvett elemekből épült fel kezdetben.

Mechanikus kormánymű gömbcsuklós rudazattal és tengelycsonkkal

Az alkalmazott kormányművek egyszerű csigás vagy globoid csigás kormányművek voltak.

A könnyebb kormányozhatóság miatt a régebbi NDK gyártású targoncákat a közúti teherautókon alkalmazott golyós csigás kormányművel szerelték fel. Itt a súrlódási tényezőt a golyók alkalmazásával kezelték, a kisebb gördülési ellenállás miatt pedig könnyebbé vált a kormányzás is.

A könnyebb kormányozhatóságra a nagyobb bolgár elektromos targoncákon egy érdekes megoldást alkalmaztak. A globoid csigás kormányművet közvetlenül a kormányzott hídra szerelték és a pitman-kar a gömbcsuklós összekötő rudazattal mozgatta a kerekeket. A kormányművet a kormánykerékkel egy szöghajtóműves áttétellel egy kardántengely közvetítésével mozgatta a vezető.

Előnye volt a kettős áttétel miatt a könnyebb kormányzás, hátránya a hosszabb kormánykerék út és a nagyobb holtjáték kialakulása a kisebb mértékű kopásnál.

A mechanikus targonca kormányművek karbantartása, hibái és azok javítása

 Karbantartás
–          A mechanikus alkatrészek gyakori kenést igényelnek, a gömbcsuklókat gyakran kell zsírozni.
–          A kormányművek olajszintjét ellenőrizni kell és a gyártó előírása szerint cserélni.
–          A kormánymű kopásának megfelelően a pitman-tengelyt után kell állítani.

Hibái
–          gömbfejek elkopnak, a rudazat holtjátéka megnő
–          a kormánymű csapágyazása, csigák elkopnak

Javításuk
– A gömbfejeket régebben után lehetett állítani, a csészéket és a gömbfejet cserélni lehetett, de újabban csak cserével lehet javítani.
– A csigás kormányművek csapágyait, illetve a kopott csigás szerkezet elemeit lehet cserélni.

Szervókormányzás

A könnyebb kormányozhatóság elérésért eleinte csak a nagyobb, de idővel egyre inkább a kisebb teherbírású villástargoncákon is „rásegítős, szervókormányzást kezdtek alkalmazni. Ezek szintén a közúti jármű ipartól átvett és alkalmazott rendszerek voltak.

A rásegítés egyik módja, hogy a mechanikus kormányműbe van építve egy hidraulikus henger és egy vezérlőszelep. Ez a targonca kormánymű a hagyományos gömbcsuklós rudazaton keresztül mozgatja a kerekeket.

A hátránya hogy a rudazat erős igénybevételnek van kitéve és mivel az erős kormánymű nagy erővel mozgatja gyakoriak az alkatrészek törései és gyorsabb a kopásuk.

Karbantartása

–          Gyakorlatilag ez a fajta targonca kormánymű karbantartást nem igényel, mert az üzemi hidraulikanyomás, amit a hidraulikaszivattyú hoz létre, keni a kormánymű alkatrészeit.
–          Ennek a targoncakormányzásnak a többi mechanikai elemeinek a karbantartása megegyezik a rásegítés nélküli targonca kormányzási rendszerek karbantartásával.

Hibái
–          Pitman-tengely perselyezésének, csapágyazásának kopása
–          hidraulikus tömítések kopása, szakadása

Javítása
–          A javítása csak szakműhelyben végezhető,a bonyolult és összetett szerkezet miatt.

A fejlődés következő szakasza a targonca kormányzásban, egy még mindig kombinált megoldás.

A külső munkahengerrel mozgatott targoncakormányzás

A működtetése mechanikus kormányművel egy tolórúd közvetítésével történik. A kombinált felépítésű munkahenger passzív vége a vázszerkezethez van rögzítve, az aktív vége (2. pozíció) a futómű mechanizmusához csatlakozik. A kormányművel mozgatott tolórúd a henger aktív, mozgó részébe épített kormány vezérlőszelephez (1. pozíció) kapcsolódik. A rúd valamely irányba elmozdulása a szelep elmozdulásához vezet, egy meghatározott rugóerő legyőzésével. Erre azért van szükség, hogy a kezelő jobban kontrolálja a kormányelmozdulását. A kormánykerékre ható elmozdítási erő megszűnésével a rugóerő nyugalmi pozícióba állítja a szelepet, így tartja az irányt.

Előnye a jó kormányozhatóság, hátránya pedig a sok mechanikus elem. Azok kopása nagy holtjátékot okoz, ilyenkor romlik a targonca kormányzásának pontossága.

Az előbbi két rendszernek egy közös jó tulajdonsága van, hogy az olajnyomás megszűnése után is közvetlen mechanikus kapcsolat marad a kormánykerék és a kormányzott kerekek között, még a hidraulikacsövek meghibásodása esetén is.

Karbantartása
–          a karbantartási igénye ennek a targoncakormányzásnak nagy, mert sok benne a mozgó elem, mechanikai és a hidraulikai alkatrész
–          kenési igénye nagy, gyakori zsírozást igényel
–          gyakran kell utánállítani

Javítása
–          mechanikai elemeinek (gömbfejek, perselyek) cseréje
–          vezérlőszelep mechanikai alkatrészeinek cseréje
–          vezérlőszelep és munkahenger tömítéseinek cseréje

A ma leggyakrabban alkalmazott rendszerek az úgynevezett orbit kormánymű vezérlésével működő tisztán hidraulikus targoncakormányzás.

Ebben a rendszerben a kormánymű (orbit) és a kerékfelfüggesztés tengelycsonkja között nincs mechanikus elem. Egyszerű a futómű, egy futóműbe épített kettős működésű munkahenger pedig kormányösszekötők közvetítésével közvetlenül a kereket mozgatja.

Előnye az egyszerű futóműszerkezet, kis karbantartási igény. Hátránya, hogy az olajnyomás megszűnésekor nehézkes kormányzás, a nyomócső meghibásodása esetén a kormányzás megszűnik.

Lehetséges hibái és azok javítása

–          kormánymű meghibásodását szakműhelyben lehet javítani, de leginkább cserélik
–          a hidraulikus henger felújítható
–          leggyakrabban az összekötőket, csapszegeket, gömbcsapágyakat, perselyeket kell kicserélni

Bármely rendszer esetén fontos a targonca kormányzás elemeinek rendszeres karbantartása, ellenőrzése és a kopott elemek mielőbbi cseréje.

Az eddig ismertetett targonca kormányzási rendszereket elsősorban a négytámaszú targoncák kormányzására alkalmazzák, de az oldalvillás, vagy platós (szállító) targoncákon és a teleszkópikus (változtatható kinyúlású) targoncákon is megtalálhatóak.

A háromtámaszú targoncák kormányzása

A három támasztást alkalmazzák villástargoncáknál és vontató targoncáknál, de gyakorlatilag a gyalogkíséretű és a tolóoszlopos targoncák is idetartoznak. Igaz az utóbbiaknál támasztókerekeket alkalmaznak a stabilitás érdekében. Ezek a kerekek a kormányzásban nem játszanak szerepet, ezek önbeállós bolygókerekek.

 Háromtámaszú villástargoncák kormányzása

 Ennek a fajta targoncának általában az első tengelyen két, a hátsó tengelyen egy vagy két,egymáshoz közel szerelt egy forgásponton kormányzott kereke van. Ez a vontató targoncáknál éppen fordítva van. 

A kormányművek ebben a csoportban lehetnek ugyanolyanok mint a fentebb ismertetettek, de a régebbi gépeken a hátsó kerekeket a felfüggesztésükkel együtt görgős láncos szerkezettel fordította a kezelő teljesen mechanikus módon.

A korszerűbb targoncáknál (pl.Jungheinrich) egy kettős működésű szervóheger a dugattyú rúdjához épített fogasléc mozgatja a vezető egy orbit kormányművel vezérelve.

Négyutas targoncák kormányzása

A kormányzást ezeknél a targoncáknál is orbittal vezéreljük, a kerekek mozgatását ellenben minden kerékhez tartozó kettős működésű hidraulikus munkahenger végzi.

Derékban csukló targonca kormányzása

Speciális, rikán alkalmazott megoldás a targoncák világában, de még a bolgár ipar is termelt ilyet. A földmunkagépektől és a traktoroktól átvett rendszer, itt is orbittal irányítjuk, és a géptest középső részén (derék) kialakított forgásponton két darab kettős működésű munkahengerrel a géptest első részét kitérítjük a gép hosszanti középvonalától.

 Minden utas (omni direction) targonca kormányzása

 Nagyon speciális semmilyen más targoncakormányzáshoz nem hasonlítható megoldás. A kerekek kerületére épített kúpos görgők forgásának változtatásával érik el a targonca irányának megváltozását, bármelyik irányba.

Ez még egyedi megoldás, nincs elterjedőben, de számos előnye miatt nem elképzelhetetlen a létjogosultsága. Működését itt tudod megnézni:

A kormányzás jó működése az egyik legfontosabb biztonsági eleme az emelőgépeknek is csakúgy, mint minden egyéb járműnek, munkagépnek.

A rendszeres karbantartása a hibáinak haladéktalan kijavíttatása az üzemeltető fontos feladata! A kopó targonca alkatrészek cseréjét javasolt időben elvégezni a nagyobb javítások elkerülésének érdekében.

Szerkezeti és fővizsgálati szempontból fontos a targonca kormányzás működésének fokozott vizsgálata.